Vírusos nihilizmus
Kezdek besokallni ettől a sok összeesküvés elmélettől, úgyhogy mától nem érdekel. Annyira gáz, hogy az embernek elmegy az életkedve attól, ahogy a sok világesze osztja hogy mitől szar az élet és erről kik tehetnek. Fogalmam nincs hogy más nemzeteknél hogy van ez, de nálunk már komolyan mondom beteges. Addig még elfogadom, hogy a barátok, ismerősök megbeszélik mi történt, miért nem jó most valami hirtelen, de hogy ebben az országban már senki nem mer jót mondani semmiről, és már mindenki a halálra készül komolyan mondom szánalmas. Mert egyébként jobb lenne ha minden maradt volna a régiben? Mert én úgy emlékszem az sem tetszett senkinek. Néhány éve azt mondták, oda kéne sózni azoknak akik nem dolgoznak, nem segélyt adni nekik. Tessék itt a közmunka program, ha nem dolgozik valamennyit, nincs ingyen segély. Ez egyfajta megoldás. Leszarom hogy mennyit kapnak érte. Még soha nem láttam ennyi utcát söprő, parkot rendező, rétet kaszáló embert. Erről van szó. Nyilván nekem nem lesz olcsóbb a kenyér, de legalább látom, hogy nem csak én húzom az igát a nagy semmiért, és feltűnt hogy az út szélén rétek is vannak. Azt is mondták, hogy a ennek a sok neveletlen kölyöknek egy nagy büdös pofon kellene, tessék itt a szigorúbb btk, ami bizony a gyereket is bünteti ha nagy bajt csinál! Aztán folyamatosan nyomták, hogy kellene valami, ami megakadályozza a kistérségi iskolákban a tanárverést, a tömeges hiányzást, a rossz szocializációból eredő butaságot. Itt a hit és erkölcstan. De most a sok világesze ember azon vekeng, ki fogja tanítani. Hát de most tényleg nem mindegy?
Nyilván sok minden bosszant engem is. Az áremelés, a deviza hitel, a pedagógus életpálya modell, de hát ha mindig ezzel foglalkozunk meg fogunk őrülni. Már látszik is. Egyébként is depresszív nép vagyunk, de az, hogy vadászni kell azokat az embereket magad körül, akik tudnak örülni még az életnek az nagyon kemény, és legyél te bármilyen pozitív gondolkodó, ha nem kapsz megerősítést, lassan belesüppedsz a híradóból kiömlő szürkés hányadékba.
Nálam ma az tette be a kaput, hogy olyanok, akik egy keresztrejtvényt nem tudnak kitölteni, arról okoskodtak, hogy a "zombi bankok" hogy szívják el a mi pénzünket, és egyébként is a kormány most tervezett banki hitelvizsgálata hülyeség, és úgy is csak nekik lesz jó bármit is kitalálnak. Na akkor meg pont ezért teljesen mindegy mi a helyzet.
Nyilván nekem sem mindegy egyébként, csak azt nem értem, hogy miért akar mindenki okosabb lenni, miért akar minden egy bites agyú világot megváltani. Én biztos nem fogok azon agyalni, hogy miért lesz még rosszabb, és egyszerűen nem értem miért veszik el a nagyhangúak a reményt a többiektől. Na hát és ha most megvizsgálják és mivel választások jönnek nemsokára, még lehet hogy majd találnak is valamit, amitől nem lesz majd teljesen reménytelen a hátralévő élet. Legalább foglalkoznak vele. Nekem tetszik a dolog, mert nem divat ma kormánypártinak lenni, de mintha megmozdult volna bennem, hogy hátha mégsem hagyják ezt így. Teszek rá hogy ez már a kampány része vagy sem. Az érdekel, hogy egy kormánypárt nem ígéretekkel fog nyerni. Neki tennie kell a sok emberért valamit hogy rá szavazzanak. A fekete leves már megvolt, tehát valami jónak is jönnie kell. Talán eljön végre nálunk is az az idő, mikor mondjuk a szakmunkás napközben szépen dolgozik, aztán hazamegy és nem gyorshiteles Józsit akarja majd otthon látni, hanem kimegy a kertbe és termel némi élelmiszert, hévégén meg elmegy sátorozni a Tiszapartra a családdal meg a haverokkal mint régen. Vagy mikor a tanár nyáron ha nem vállal táborozást, akkor nem otthon sajnálja magát, hanem könyvtárba jár és múzeumba, kirándul és szellemei műhelyeket hoz létre, a nagyvállalkozók meg elmennek Hawaira nyaralni,mert tulajdonképpen nekik volt erre eddig is elég pénzük meg egyébként a "lapostv-re" is, a többiek még kértek rá egy kis hitelt aztán sírni kezdtek.
Talán el lehetne kezdeni végre elhinni, hogy a társadalmi rétegek és osztályok működőképesek és bizony nem baj az, hogy nem vagyunk egyformák. Mert nem vagyunk. Soha nem lesz már az, hogy nem kell mindenkinek új lakás, új autó, új lapos tv érintő képernyős telefon és tablet, és nem fogjuk elhinni, hogy nem az államnak kell megoldani az emberek hitel problémáit?
Csak mert szerintem az nem az ő problémája, hanem a miénk. Nyilván teljesen rendben van, ha az árfolyam különbözetet, ami viszont nem a mi dolgunk, megpróbálja rendezni. De azok mire számítottak akik két bizonytalan keresetre új lakást, új autót, személyi hitelt és hitelkártyát váltottak? Nem összeesküvés elméleteket kell gyártani, hanem belátni hogy hol a hiba. Nyilván én is bosszankodom, mikor nem elég a pénz, és előre igyekszem kigondolni mi hogy lesz majd, hogy jobb legyen. De ebben megrohadni nem fogok! Még csak nem is érdekel hogy ki kivel hogy paktált le hogy tönkretegye a Magyarokat, hogy itt az embereket hülyének nézik és rabigába akarják hajtani, hogy szétverik az iskolarendszert, mert hülyét akarnak csinálni az emberekből, és ezért kell a sok szakmunkás és a kevesebb egyetemi férőhely.
Hát mondjuk nem ártana megvizsgálni hogy milyen mértékben öregszik el a társadalom, és hát ugye kevesebb gyereknek kevesebb hely kell, és azok akik születnek nem azért buták mert az állam nem ad lehetőséget nekik. Kedves okos(kodó) nénik, bácsik, nézzük meg a szociológiai vizsgálatok eredményét a hova születnek a gyerekek és milyen demográfiai tényezők predesztinálják, hová fognak eljutni. Sokan örülnek ha túljutnak a 8 osztályon, most miért ne lenne jó nekik, ha tanulnának egy jó kis szakmát, amiben akár még dolgozhatnának is. Gondolom mindenki ismeri az érzést, mikor nem talál egy villanyszerelőt mert csak két csillárt kellene kicserélni, vagy a burkoló nem megy ki két sor csempét megjavítani, mert mondjuk 8.000 Ft. nem pénz. Akkor hát csak van még szükség mesteremberekre, akik a kis munkákat is elvégzik. Aki meg tanulni akar, menjen gimnáziumba, és küzdjön. Az elmúlt években nevetségesen könnyű volt bekerülni áll is sorba a sok munkanélküli diplomás fiatal. És emlékszem arra is mennyit küzdöttem annak idején, és mikor felvettek én egy darabig el sem hittem hogy nekem sikerült és tényleg lesz diplomám. Meg is becsültem minden pillanatát, szívtam magamba a tudást mindent téren, élveztem hogy tanulhatok és kinyílt előttem a világ. A billabiális hangok képzése ugyanúgy lekötött mint az olasz irodalom vagy a pedagógia, pszichológia, szociológia, bármi amitől úgy éreztem jobban értem mi történik a nagyvilágban.
Ezért gondolom, hogy túl van már játszva ebben az országban ez a nagytestvér elmélet. Minden változik és elég gyorsan, de elfelejtettük, hogy elvesztegettünk 20 évet a rendszerváltás óta, tehát változzon is. Nem tudhatjuk hogy jó lesz-e, de azt meg nem lehet hogy csak a rosszra számítunk. Nekem egyébként teljesen mindegy, hogy piros, narancssárga, vagy lila a trón. Mindig volt olyan intézkedés ami nekem nagyon rossz volt, meg olyan is ami meg nagyon jó volt, és most is így van. Van ami nagyon rosszul érint, és nekem is túl gyors és kapkodó a tempó, de azért van ami mégiscsak jó, és örülök neki.
De embertársaim, ne mástól várjunk megoldást, mert hogy nincs. De ez a "csodavárás" a vírusos Nihilizmus oka. A megoldást mindenki csak egyénileg, magának találhatja meg, és vagy belemerevedik egy másokat okoló, keserű és fájdalmas "mertengemsenkisemszeret" gyermekded állapotba, ahol otthon ülve összeesküvés elméleteket gyárt, vagy ami még jobban tetszik mostanában, csoportosulnak hasonló érdeksérült emberek és egy közös csodában bízva, egymást hergelve, teszik mindezt, néhány nagyhangú hamis prófétát követve.
A csoportosulás jó, mert közösség. A közös cél is jó, de a közös szar, nem jó. Az nem megoldást, fog hozni, csak az egyéni boldogulás helyett teljes reményvesztettséget fog eredményezni. Vannak csoportok, akik tényleg igyekeznek, és én ebben tudok bízni. Azt látom, nekik is elég lett a közösségi szenvedésből, és értékeket keresnek az életben. Földet szereztek, vagy bérelnek, termelnek, dolgozni kezdtek tv nézés helyett. Én inkább hozzájuk akarok tartozni.
De tudom, hogy újra indultak politika mentes irodalmi körök, kézműves társulások, értelmiségi találkozók, és millió olyan csoport aki reményt nyújt. Ez kell ma! Én is félek, nyilván, mint mindenki, aki Magyarországon él ma. Félek, hogy elfogy az erőnk, hogy a bankokra keressünk, de mi döntöttünk így, szóval nem gondolnám hogy más oldja ezt meg, így ha nem fog menni, majd lesz valami. Addig meg nekem jó lesz a Balaton is, vagy ha még az sem férne bele, akkor a sóstói erdő is szép és egész nyáron lehet benne ingyen kirándulni, biciklizni, vagy a barátokkal szalonnát sütni.
Ennek csak az a lényege, hogy nem számítok másra a problémáim megoldásában, ha kapok segítséget nyilván jól jön, de azért tömörüljek másokkal, hogy a saját nyomoromat mindennap megéljem és újra és újra ezzel foglalkozzam, hát kösz de nem. Nem fogok összeesküvés elméleteket gyártani és szélmalomharcot vívni az egész világgal. Mi a fenének? Itt a családom, az önsajnálattal töltött idő helyett inkább velük csinálok valamit. Leginkább hasznos dolgokat. Látom, hogy tennem kell valamit a könnyebb jövőért. Teszek is, velük együtt. Most van erőm és kedvem, elkezdtem termelni, a saját hagymánkat, retkünket, borsónkat, répánkat esszük egész nyáron, gyümölcsöt még nem kellett venni, mert az eper óta folyamatosan terem valami. Szinte ujjongok mikor leszakítok egy napmeleg piros almát a fáról és beleharapok. Ez a küzdelem. Nem vágyok Hawaira, nem vagyok nagyvállalkozó. Egyszerű de gondolkodó tanárember vagyok, nyugodt, kiegyensúlyozott családi háttérrel. Nem vagyok gazdag, de nem vagyok szegény. Nem fogok erőlködni anyagi javakért, de mindent meg fogok tenni, hogy teljes és boldog életet éljek. Nem vagyok fáradt kapát ragadni, vagy szőlőt kacsolni, de van hogy csak nézem a nyugágyból hogy nő a fű. És akkor? A lényeg valahol ott van, hogy van egy társadalom és egy változó gyors világ és vagyok én. Van az, hogy ha pénz kell dolgozni kell érte, abból meg fizetni mindenért. És van az ÉLET. Ha csak az érdekel engem hogy mit hogy fogok kifizetni és ki a hibás ha ez nem ideális, akkor az ÉLET kimaradt. Mert a gyerek nő és kimaradok belőle, mert a nap süt és nem mentem ki egy kicsit melegedni, mert vannak barátaim ,de nem beszéltem velük hónapok óta, van férjem de elfelejtettem szeretni és még folytathatnám. Én úgy döntök, hogy ÉLNI szeretnék és összeesküvés elméletek helyett inkább kitakarítok gyorsan, aztán délután könyvtárba megyek a gyerekkel, írnom is kéne valamit egy kis szellemi műhelynek, és délután kinéznék a tanyára, mert érik a körte és a szilva, finom lesz, és hátha van még egy-két alma is megbújva napmelegen a kedvenc fámon. Lehet hogy festünk is kicsit, néhány régi bútort felújítandó, és sütni is akarok még, mert holnap várnak minket a barátok egy kis bandázásra. És még van a pedagógus életpálya modell, meg a lakáshitel, meg a Tavares-jelentés, meg az "arab tavasz következményei"....valahogy nem nehéz választani.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése