Magyarország - Burn out
Valahol azt olvastam, hogy a legnagyobb ostobaság a világon, mikor a gazdag ember üldögél a kényelmes székében és ítéletet mond a szegények életéről, problémáiról. Nem sok mindent utálok, de ezt felvetést ösztönösen átérzem. Gyűlöletet ébreszt bennem, mikor pöffeszkedő, jól fésült, a hétköznapi gondoktól távol álló "felsőbbrendű lények" osztják az észt azoknak akik sírva fekszenek és kelnek. Napok óta a 47.000 ft jár a fejemben. Mit képzel az, aki soha nem élt ennyi pénzből és ki meri jelenteni, hogy ebből meg lehet élni. Ez már nem felháborító. Ez már siralmas. Nem kell többet fizetni, ha ez az az összeg amit a közmunkáért a nagy létszámra való tekintettel az állam ki tud szorítani. De fennhéjázó módon beletaposni olyan emberekbe akik nem esznek a hónap végén SEMMIT(!), hogy a gyereküknek jusson, akiknek nincs a házában melegvíz, fűtés, világítás. Nem a pénz a baj, mert azt munkáért adják, még ha kevés is, jut valami. De nincs joga olyan embernek akinek a luxsautójában is