Szőke vagyok, vállalom

Kedvenc drogériánkban álldogáltunk a pénztár előtt. Boldogan vettem észre, hogy a pénztárcámban lapul egy kuponfüzet, ami kedvezményekre jogosít. Ezzel egy időben eszembe jutott, hogy ezek le szoktak járni, hát megnéztem meddig érvényesek.
A füzetke elején az állt, 2010. április. Kétségbeesetten néztem a férjemre és a következő beszélgetés zajlott le köztünk:
Én:                                - 2010 április az már volt?
Lackó: (Néz rám furán) - Viccelsz? Mindjárt október van.
(Nekem nem esett le mi a helyzet.)
Én:                                - Akkor április még most jön nem?
LAckó:                         - Hát nem.
(Itt már kezdett derengeni, hogy akkor lehet, hogy nem érvényes a kuponfüzet, de hogy hülyeséget beszélek, még mindig nem.)
Én:                                 - Akkor ez még jó?
Lackó:                           - Nem, október április után van majdnem egy fél évvel.
ÉN(teljes lemondással): - Ó, akkor ez már nem érvényes?

Állt mögöttünk egy nő. Végighallgatta ezt az emelkedett beszélgetést, majd megkérdezte, hogy most akkor ő fizethet, vagy sorban állunk?
Lackó mondta neki, hogy menjen nyugodtan, mert mi még nem tudjuk mikor vagyunk pontosan. Elég furcsán nézett, de nekem még itt sem esett le semmi, csak annyit értettem, hogy a kuponok már nem jók, és ezért szomorú lettem.
Majd mikor már fizettünk, kimentünk és Lackóm megkérdezte, hogy egyébként minden rendben van-e és mondjam már meg honnan tudom, mikor, milyen órára kell bemennem és hova, akkor játszottam vissza a dolgokat, és rádöbbentem, nem vagyok normális.
Persze a kocsiban, csak hogy a röhögőgörcs végzetes legyen, Lackó felidézte, mikor nemrégiben megkérdeztem tőle: 2012 volt már? És hosszan ecsetelte, hogy ennyi év és diploma után, azért még mindig meg tudom lepni.

Na ma, beteljesítettem a végzetem. A tegnapi malőr után, ma 10 óra körül hív telefonon, mikor kell visszavinni Lillát a dokihoz. Én persze harsogok a telefonba, hogy szedjétek a s....geteken a ráncot, mert az orvos csak 11-ig rendel és már 10 óra. Lackó mondja, hogy de hozzá 10-re jön egy ismerős és fontos lenne, stb. Én meg erre: Hát mondd le, vagy tedd máskorra, mert a gyerek, meg az orvos, meg egyébként is...

Délután kettő körül hívom, mit mondott a doki. Erre Lackó a következőt meséli el:
"Hát drágám a doktorbácsi nem mondott semmit. Ugyanis mikor telefonáltál, kicibáltam Lillát az ágyból, lemondtam a találkozómat, elrohantunk a rendelőbe. 10.45-re értünk oda, de a rendelő be volt zárva, úgyhogy elkezdtem rángatni az ajtót erőből, hogy nehogy lemaradjunk a rendelésről. Kb 3 perc rángatás és dörömbölés után elolvastam a szemmagasságban kirakott papírt, hogy kedden és csütörtökön, tehát ma, 3 és 6 között van rendelés." kis hatásszünet után megszólaltam: "Igen mint 6 éve minden kedden és csütörtökön."

Még jó, hogy Lackó humoránál volt, mert csak annyit mondott, hogy itt az ideje elbeszélgetnünk az időbeli tájékozódóképességemről. Úgy érzi gondjaim vannak. :D

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TITOK

A kitűnő bizonyítvány NEM szégyen!

A hiány játékosa